Kapcsolat

Kiberbiztonsági alapok kisvállalatoknak: minimális védelmi szint cégvezetőknek

Csipkeverő nő dolgozik egy holland szobában, mellette etetőszékben ülő kisgyerek. (Nicolaes Maes: The Lacemaker, 1656 k.)
Nicolaes Maes: The Lacemaker, 1656 k. · The Metropolitan Museum of Art · Közkincs
Kategória
Biztonság
Megjelent
Olvasási idő
kb. 3 perc
Szerző

Összefoglaló

A legtöbb támadás nem kifinomult: gyenge jelszót, frissítetlen szoftvert és figyelmetlenséget használ ki. Néhány alapintézkedés a kockázat nagy részét megszünteti.

Miért érinti a kis cégeket is?

Gyakori tévhit, hogy egy kisvállalat nem érdekes a támadóknak. A támadások nagy része azonban nem célzott: automatizált eszközök keresik válogatás nélkül a gyenge pontokat, és ott próbálkoznak, ahol találnak. Nem az a kérdés, ki a cég, hanem az, hogy nyitva van-e az ajtó.

A következmény viszont egy kis cégnél gyakran súlyosabb, mert nincs külön csapat a helyreállításra. A jó hír, hogy az alapok rendbetétele nem igényel nagy beruházást, inkább következetességet.

A nyolc alapintézkedés

  1. Kétlépcsős azonosítás minden fontos fiókon: levelezés, bank, felhőszolgáltatások, adminisztrációs felületek.
  2. Jelszókezelő és fiókonként egyedi jelszó, így egy kiszivárgott jelszó nem nyit meg mindent.
  3. Rendszeres frissítés a gépeken, telefonokon, hálózati eszközökön és a weboldal rendszerén.
  4. Mentés, kipróbált visszaállítással: a mentés legalább egy példánya legyen a hálózattól elkülönítve.
  5. A szükséges legkisebb jogosultság: mindenki csak ahhoz férjen hozzá, ami a munkájához kell, és a napi munka ne rendszergazdai fiókkal történjen.
  6. Kilépő kollégák hozzáféréseinek azonnali megszüntetése, a közösen használt jelszavak cseréjével együtt.
  7. Titkosított eszközök: az elveszett laptop vagy telefon ne jelentsen adatvesztést.
  8. Rendszeres tudatosító képzés: a gyanús levél felismerése tanulható.

Az emberi tényező

A támadások jelentős része megtévesztéssel indul: egy valódinak tűnő levél számlával, csomagértesítéssel vagy a vezető nevében érkező sürgős utalási kéréssel. A technikai védelem sokat kiszűr, de nem mindent.

  • Legyen szabály: bankszámlaszám-változást és szokatlan utalási kérést mindig másik csatornán, például telefonon is ellenőrizni kell.
  • A munkatársak tudják, kinek szóljanak, ha gyanús levelet kaptak vagy rossz helyre kattintottak.
  • A hibát bejelentő kollégát ne érje szemrehányás: a gyors jelzés a legfontosabb védelem.

A weboldal és a saját szoftverek

Alapvető biztonsági teendők a cég online rendszereinél
TerületTeendőMiért
Weboldal és bővítményeiRendszeres frissítés, a nem használt bővítmények eltávolításaAz elavult komponensek ismert hibái a leggyakoribb belépési pontok
Adminisztrációs felületKétlépcsős azonosítás, egyedi felhasználókA közös admin fiók nem követhető és nem vonható vissza
Titkosított kapcsolatHTTPS minden oldalonVédi az átküldött adatokat, és a böngészők el is várják
Domain és tárhely fiókjaiA cég nevén, erős védelemmelAki ezekhez hozzáfér, a teljes online jelenlétet irányítja
Űrlapok és ügyféladatokCsak a szükséges adat gyűjtése és megőrzéseAmi nincs tárolva, az nem szivároghat ki

Ha mégis megtörténik a baj

A felkészülés része egy rövid, kinyomtatva is elérhető terv arról, mi a teendő incidens esetén: ki dönt, kit kell értesíteni, hogyan választják le az érintett eszközöket, és honnan állítható vissza az adat.

Ha személyes adatok is érintettek, a GDPR szerint az adatvédelmi incidenst főszabály szerint 72 órán belül be kell jelenteni a felügyeleti hatóságnak, kivéve ha valószínűsíthetően nem jár kockázattal az érintettekre nézve. Érdemes előre tudni, ki felel ezért a cégnél.

Fő tanulságok

  • A támadások többsége nem célzott: automatikusan keresik a gyenge pontokat.
  • A kétlépcsős azonosítás, az egyedi jelszavak, a frissítés és a mentés a védelem gerince.
  • A mentés csak akkor ér valamit, ha a visszaállítást ki is próbálták.
  • Az utalási és számlaszám-változási kéréseket másik csatornán is ellenőrizni kell.
  • Legyen előre megírt terv arra, mi a teendő incidens esetén.

Gyakori kérdések

Elég egy vírusirtó a védelemhez?

Nem. A vírusirtó hasznos réteg, de nem véd a kiszivárgott jelszó, a megtévesztő levél vagy a frissítetlen weboldal ellen. A védelem több, egymást kiegészítő intézkedésből áll.

Milyen gyakran kell mentést készíteni?

Ez attól függ, mennyi munka elvesztését tudja a cég elviselni. Ha egy nap adatvesztése is komoly kár, legalább naponta kell menteni. A gyakoriságnál is fontosabb, hogy a visszaállítást időnként kipróbálják.

Honnan tudjuk, hol tart ma a cég biztonsága?

Első lépésként a fenti lista végigvétele is sokat elárul. Alaposabb képet biztonsági felmérés vagy behatolásteszt ad, amely feltárja a tényleges gyenge pontokat, és fontossági sorrendet ad a javításukhoz.

Hasonló döntés előtt áll? Szívesen átbeszéljük.

Beszéljünk